2012. július 30., hétfő



szerdán költözés - vagyis átvándorlás egy bőrönddel meg hónom alatt a macskával, aztán a többi majd csütörtökön érkezik. érdekes módon életem visszatérő szimbóluma az egy bőrönddel való átköltözés, felköltözés, hurcolkodás, cipekedés. kollégium, albérletek.
tizennégy éves korom óta folyamatban van világpolgárrá válásom, harmadik városomban élek, és szeretem ezt az életet. pont olyan vándormadár típus vagyok, mint az édesanyám vagy az édesapám.
legalább valamiben hasonlítok a szüleimre.

találtam lakótársat! és már várom, hogy belakjam a kis galériámat, és felbontsak egy üveg pezsgőt vagy bort ünneplés céljából.szeptembertől magassarkú és magas derekú nadrág blézerrel - ez az új célkitűzés, ádámrobin után szabadon. ha el akarom kezdeni komolyan vetetni magam, akkor ehhez a külsőmnek is igazodnia kell. húszévesen már nem lehetek bakancsban és mikiegeres pólóban a széken tespedő leányzó, ha komoly televíziós karriert fontolgatok. majd meglátjuk, mi lesz ebből az elhatározásból.

színművésznek készültem, végül tévésnek tanulok. voltam szőke, vörös, fehér, megint szőke, megint vörös, és még még még szőke... mások azzal kezdik a bemutatkozásukat, hogy "az a fajta lány vagyok...". én még nem tudom, milyen fajta lány vagyok, és esztereleonórásan szólva, ezt kell majd kitalálnom életem hátralévő 81 évében. aztán majd leszek fent is meg lent is. elég időm lesz még gondolkodni, aggódni és csinálni azokat a dolgokat, amiekt szeretek - listát írni, betegesen imádni a mopszokat, újra meg újra elolvasni a kedvenc könyveimet, és utazni, és persze a ábel barátnője lenni.

talán az az izgalmas a jövőnkben, hogy nem tudjuk sosem biztosra, mi hogyan fog alakulni. persze felfoghatjuk úgy is, hogy mindez ismeretlen, és aggódhatunk állandóan emiatt - de tekinthetünk előre úgy is, mint a lehetőségek és a kiszámíthatatlanságuk miatt szép pillanatok végtelen sorára.
nem feltétlenül kell minden tudnunk és látnunk előre. akkor elveszik az izgalom, és már nem is leszünk kíváncsiak az elkövetkezendőkre.

annyi minden áll még előttem. munka, utazás, házasság, család, gyerekek - pont olyan dolgok, amik mindannyiunk életében bekövetkeznek, és csak rajtunk múlik, hogyan csináljuk őket...

Nincsenek megjegyzések: