" lefolyó vagyok, kihúzott dugóval" ---

pontosan ezt írtam néhány napja. mert ezt éreztem.
üresnek éreztem magam. nem volt bennem tartalom. reggel felkeltem -- nagy levegő --, arcmosás, kávé, ruhák. trolibusz, másik trolibusz, cigaretta. portás néni, csókolomok, újabb kávék.
párbeszédek, írás. lefolyó vagyok, kihúzott dugóval - ismételtem magamban egymás után, mint egy mantrát.

most már nem. nem vagyok lefolyó.
tizenkilenc éves vagyok, és másodéves televíziós műsorkészítő. hátam mögött egy igen kemény évvel, egy szakmai szempontból tökéletesen elvesztegetett két hónappal, nem egy bloggal, macskával, és annyi mindennel, jóval-rosszal egyaránt, amit felsorolni sem tudnék.
és itt van előttem az egész élet.

innen már csak előre lehet menni!


köszönöm kristóf!